Látszatvilág
Mindenki,mindenki feketében-
illendőképpen.
Várta,várta sírva-
ahogy meg van írva.
Meg is jelent a koporsó lassan,csendben-
dideregtem.
Eljött,eljött hát ez az óra-
tartottam tőle régóta.
De itt van,itt van-
Nem is tudom hogyan bírjam.
Ezt a terhet mi rám van bízva!
Nem,nem beleroskadok-
azonnal hívják ide a papot!
Ha már megjelent ez a puccos nép
És mindenki fájdalmat színlelve lép.
Ne menjenek hát el hiába,
Ne egy,hanem kettő menjen a halálba!
Összeesem.
Ahogy tennem kell.
Megijednek.
Nyomban felsegítenek.
De már késő,késő...
itt hagytam ezt a pokoli világot,
Ahol minden csak látszólag virágzott...
NóráJ.
Minden jog fenntartva! |