Látszatvilág

Mindenki,mindenki feketében-

illendőképpen.

Várta,várta sírva-

ahogy meg van írva.

Meg is jelent a koporsó lassan,csendben-

dideregtem.

Eljött,eljött hát ez az óra-

tartottam tőle régóta.

De itt van,itt van-

Nem  is tudom hogyan bírjam.

Ezt a terhet mi rám van bízva!

Nem,nem beleroskadok-

azonnal hívják ide a papot!

Ha már megjelent ez a puccos nép

És mindenki fájdalmat színlelve lép.

Ne menjenek hát el hiába,

Ne egy,hanem kettő menjen  a halálba!

Összeesem.

Ahogy tennem kell.

Megijednek.

Nyomban felsegítenek.

De már késő,késő...

itt hagytam ezt a pokoli világot,

Ahol minden csak látszólag virágzott...

NóráJ.

Minden jog fenntartva!